Suffering - Prison is Hell

Rég volt mikor először játszottam a Sufferinggel. A játék habár nem volt egy kiemelkedő alkotás, számomra még is nagy élmény volt. A Midway most teljesen ingyenessé tette az első Suffering részt, némi reklámmal megspékelve a játékot (ebből eddig még egyet sem láttam).
Na de mi is ez a Suffering? Ez kérem szépen egy horror-akciójáték. Horrorból az ódivatú, hatásvadász és kiszámítható igazi trash horror. Akcióból pedig az adrenalin pörgetős, túlfűtött, kapkodós, hajszál híján túlélős. A játék a mesteri és kult Silent Hill sikereit próbálta meglovagolni, kisebb nagyobb sikerrel. Míg ott inkább féltünk, mint megijedtünk és elég sokat gondolkodtunk a cselekményen és a karaktereken, itt egy magányos túlélőt játszunk, aki megpróbál kikeveredni a megelevenedett pokolból.
A helyszín Abott fegyintézet és Carnate sziget. Mindkettő a lehető legelbaszottabb és legdepressziósabb hely a világon. Számtalan szörnyűség, borzalom történt a szigeten. A börtönben tárolják és végzik ki a legveszélyesebb gyilkosokat, erőszak tevőket, a szigeten van egy második világháborús bunker, ahol foglyokat kínoztak és végeztek ki, a 16. században kisgyerekeket égettek meg boszorkányság vádjával, a sziklás partokon számtalan hajó futott zátonyra, bennük több száz tengerésszel, a helyi bánya is berobbant, maga alá temetve bányászokat és hogy a kép teljes legyen a szigeten üzemelt egy szanitárium is, ahol a fő orvos bekattant és kísérleteket folytatott a betegeken. Csoda, hogy az itt elhunytak lelkei bosszúra éhesek?

A főhős Torque. Egy hármas gyilkosságért elítélt férfi, múltjában épp úgy ott vannak a lezáratlan banda kapcsolatok, mint a titokzatos katonai múlt. Épp most szállítottak át ide kivégzésre. A vád: aljas módon kitervelt elsőfokú gyilkosság. Az áldozatok: a volt felesége és a két fia. Torque nem tagadott, ellenben azt állította, hogy semmire sem emlékszik. Az orvosok kivizsgálták az azóta többször is előforduló emlékezetkieséseket, de semmi bizonyíthatót nem találtak. Így hát főhősünk dobozát fogva lassan bevonul a cellájába. Itt azonban nem sokáig tartózkodunk, a föld megremeg, az fények kialszanak, társaink felüvöltenek, a zárkánk ajtaja kirobban mi pedig menekülünk a pokolból, ahol is megelevenednek az itt elhunytak lelkei a lehető legszörnyűbb démoni formákban testet öltve.
A játék már jó régi, technikailag akkor sem volt a toppon, pláne most. A grafika kicsit kopottas, az irányításon érezni a konzol átirat ízt, de nem is ez a lényeg. A hangulat. A sötét és fenyegető börtön, a kihalt és hátborzongató sziget, amire lassan leereszkedik a köd. Az állandó suttogás és kaparászás, a távoli sikolyok zaja, ami szép lassan elül és csak a saját zihálásunkat halljuk. A legváratlanabb pillanatokban felugró emlékképek, a sötét múlt állandó fenyegetése. A játék hátborzongató, félelmetes. Persze, mint fent említettem ez szigorúan trash horror, tehát vérből, kegyetlen halálnemekből és őrült lövöldözésekből aztán nem lesz hiány, de azért a készítők kitettek magukért és sosem érezzük magunkat biztonságban.
A játékban többször kell majd döntenünk morális kérdésekben, illetve az első egy órában szembesülhetünk a belsőt szétfeszítő düh démonával, amit ha akarunk kontrollálhatunk, ha meg nem és engedünk a szörnyetegnek... Szóval ezektől a döntésektől függ, hogy miféle véget fog érni a játék. Hogy vajon tényleg őrült gyilkosok vagyunk vagy elfajult veszekedés ért tragikus végett, esetleg tőrbe csaltak minket? A választásokon múlik minden.
Nem túl hosszú alkotás, de egyhamar nem is fogunk végezni vele, csak azok, akik bírják idegekkel. Én bevallom szerényen, bármennyire is élveztem a játékot, voltak pillanatok, amikor úgy megijedtem (persze lesznek itt is a tipikusan hirtelen bevillanó képek..), hogy azt hittem megáll a szívem.

Szóval. Töltsétek, toljátok. A játék tényleg jó, kellemes (?) szórakozást tud nyújtani. A kritikák és a játékosok is szerették, bár senki sem nevezte kiemelkedő alkotásnak. Egy átlagosan jól összerakott horror darabról van szó, amiben hiba nincs és néha be fogsz rajta csinálni. Vérpistikék tartsák magukat távol tőle, a grafikai hiányosságokon ők biztos nem tudnának túllépni. Jah, maga a kitömörítetlen install file 1.26 giga, ezzel kell számolni a letöltéskor.

LINK:

The Suffering - hivatalos oldal

The Suffering letöltés 1

The Suffering letöltés 2 (elvileg innen gyorsabb, nekem fél óra alatt lejött)

Journey to the Center of the Earth

Avagy az Utazás a Föld középpontja felé. Verne Gyula regényéből szabadon, 3d-ben a moziban. Az élmény megért minden pénzt.

Bővebben. Szinte a mozgókép feltalálása óta voltak gondolatok és próbálkozások a 3d-s film megteremtéséhez. A technika bár még mindig új, már 20 éve is készültek olyan kísérleti filmek, videó klippek, amik a 3d-s technikát alkalmazták. Technikailag semmit nem tudok róla, olvassatok utána, én most kevés vagyok ahhoz, hogy elmagyarázzam. Lényeg a lényeg, hogy ezt a filmet mondhatjuk az első igazi 3d-s mozifilmnek. Mert hiába az ilyen olyan 3d-s természetfilm, a mozit nem ezért találták ki, a mozi nem erről szól. A mozi akció, dráma, szerelem, lövöldözés, űrhajó, dinoszaurusz. Érdekes, hogy a hang mióta 3d, a kép meg még mindig megmaradt az "unalmas" második dimenzióban. Reméljük ez a film új löketet ad a mozinak.
A teremben ülve ismét elfogott egy rég elfeledett érzés. Az érzés, amikor még csak kisfiú voltam és a mozi még különleges alkalom volt. Amikor szinte remegve vártad a pillanatot, hogy végre kialudjanak a lámpák és elkezdődjön a film! A teremben a szokásosnál is nagyobb volt a hangzavar és az erőltett röhögcsélés. Szerintem sokan voltak úgy, mint én. Szegény retro-futuro designnal megvert 3d-s szemüvegen vezették le a gyenge poénokat. Visszaszámlálás, szemüvegeket felkapjuk, majd jönnek a 3d-s trailerek, hogy szokjuk a látványt. Elsőre kicsit többre számítottam, a film végeztével azonban minden várakozásomat felülmúlta a látvány. Aki még sosem látott 3d-s filmet annak talán a legegyszerűbben egy hasonlattal tudnám elmagyarázni mire is számíthat. Emlékszel még az olyan mesekönyvekre amiben a képek egymáson feküdtek, egymást rétegezték? A képek képek voltak, sík elemek, de egyesek kiugrottak, mások a háttérben maradtak. Valami ilyesmire kell itt is gondolni, csak dinamikus mozgóképen, eszméletlen jó látványvilággal megdobva. Az első öt percben Brendan Fraser rögtön a kamerába köp fogmosás közben, az élmény leírhatatlan ahogy megpróbálsz elhajolni a nyálas fogkrémhab elől. És ez csak a kezdetet. Húsevő növények, sziklák, óriási, fa méretű gombák, földalatti tenger, dzsungel, egy kihagyhatatlan t-rex és az abszolút kedvenc: hullámvasút a föld alatt, belső nézetből.
A film maga? Trevor Anderson és az unokaöccse Sean elindulnak megkeresni Trevor fivérét, Max-et, aki már majdnem tíz éve eltűnt. Az egyetlen nyom, ami a nyomára vezethet az maga Jule Verne regénye és az abban található személyes jegyzetek. Csatlakozik hozzájuk Hannah, a csinos túraegér nő és a kaland kész is. Senki se keressen semmi komolyat a filmben. A hangulat és a látvány visz mindent. A poénok néha ütnek, sőt én még azt mondom, hogy a színészek is hozzák a popcorn mozi szintet. Látszik, hogy az egész előadás és élmény a technikának van alárendelve. Ezt már megszokhattuk, hiszen, amikor a cgi meghódította a filmvilágot a helyzet akkor is fordított volt.


Érdemes megnézni az új élmény miatt, reméljük egy új korszak nyílik a mozi történetében. Egyre több filmet néznék én is ezzel a technikával megtámogatva és persze néhány klasszikus is megérdemelne egy új premiert 3d köntösben. Star Wars, Indiana Jones, Jurassic Park és a többiek. Ha legbelül még mindig kalandor vagy, aki titkon még mindig is hitt abban, amit leírt Verne vagy akár Conan Doyle az Elveszett Világban, ha téged el lehet varázsolni egy földalatti dzsungel látképével, ha még mindig megborzongsz a t-rex lépteinek robajára, akkor ez a film a tiéd.

Ismét itt

Na csá mindenkinek, ismét itt vagyok. Ha jól számolom már több, mint fél éve ide sem dugtam a képemet. Egyeseknek talán örömet okoztam ezzel, bár lehet, hogy csak magamat ringatom illúziókba esetleges utálóim számát tekintve. Tévedés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy engem csak imádnak (pedig minden oka megvan rá az embernek, hiszen szép vagyok és okos), épp ellenkezőleg a kutyát sem érdekli mi történik a virtuális kis szemétdombomon. DE! Ez egy pillanatig sem fog engem érdekelni és rendszertelenül (nem ígérek semmit), időről időre jelentkezek azzal, ami érdekel.

Gyors összefoglalónak mi is történt. Kedves Fanni kihalt mellőlem így kellett egy újat beszerezni. Fanninak hívták a régi pc-t, kiszolgált, öreg tyúk volt már. Makacs, beteg és hálás volt, mint egy rozzant alkoholista nő. Nyolc évet lehúzott mellettem, számtalan szervcserére szorult az évek során, mígnem végleg feladta. Olyan volt, mint a Millenium Falcon. Kívül szutyok, belül pláne, de hasít, mint a szél. (Ja, kérdezed miért volt Fanni a neve? 1. Geek vagyok. 2. Olyan volt, mint egy nő. Minden rossz tulajdonságával együtt..) Most itt duruzsol mellettem egy szép, fekete dizájnos, olcsóért összerakott, hipermarketben vásárolt történet. Persze első nap vinni kellett a szervizbe, de azóta kifogástalan a drágaság, hasít ő is, mint a szél. Remélem lehúz mellettem legalább annyit, mint Fanni. Még nincs neve, de majd lesz egyszer, ha már átestünk az első format c:, windows reinstallon.
Aztán elkövettem életem egyik legnagyobb hibáját, ami egyben életem egyik legjobb döntése volt. Elkezdtem wowozni. World of Warcraft. Tudod ez az, amit csak 15 éves pattanásos, no life geek srácok játszanak, akik nőt (ruha nélkül) csak jpg-n láttak. Ez persze nem igaz, majd írok erről is, hogy miért fasza és miért nem a wow. Mindjárt jön a második kiegészítő, szóval akár még aktuális is lehetne. Ha esetleg te is nyomod, akkor: Burning Steppes-PvP, Okamahli lvl 70 tauren druid (resto, de NEM fogok arénázni veled!), Mahli lvl 70 tauren shammy.
Nővérjem megházasodott, szóval már van egy sógorom is. A vicc az, hogy kint élnek Angliában, szóval majd, ha nekem is lesz valami porontyom, akkor majd visszük ki őket és majd mesélünk a távoli rokonról, mint George bácsiról az átkosban, aki kiment 56-ban. (Nálunk nem volt George bácsi, nálatok?)
Ennyi most röviden, majd ami eszembe jut azt kifejtem. Vannak linkek, videók ismét, kaptok sok jót és rosszat.

A végére egy villámtréfa, mint anno a Szeszélyes évszakokban. Persze ott három volt, és szarok is voltak, ez meg nem vicces, ellenben flash és játék. Pixelgrafika, pixeldínó, menekülsz a kihalás elől. Futsz, ugrasz és ökölbe szorul a lábad. Meglepően nagyon jó!

LINK:

Dino Run