Tegnap nem írtam, most egy kicsit visszavettem a sebességből. Most nem lesz játék, meg zene, meg shit, csak ilyen zanzás izé, aminek semmi értéke nincsen, mondhatni egy tipikus blogbejegyzés. Arra meg ugye senki sem mutat érdeklődést. Azért a következő bejegyzést olvasd el, mert van benne egy minimális hírérték.
Készülget néhány jobban sikerült írásnak az angol nyelvű változata, hogy ha már Ugandából is nézik a blogomat, akkor értsék is miről hadoválok ezen az egzotikus magyar nyelven. Szóval, ha van esetleg angolul tudó külföldi (vagy tök mindegy, lehet magyarul nem tudó itt élő ember, aki beszél angolul) ismerősöd, akinek majd megmutatnád az itt lévő cuccokat, akkor üzenem, készülgetnek a fordítások. Kedvenc nővérem unatkozik Angliában így elhatározta, hogy fordítgat nekem. Ilyen ajánlatot meg miért utasítsak vissza?
A hétvége jól telt, köszönöm, hogy kérdezed, péntek este atomra sörözés, néhány magát értelmiséginek feltüntetni akaró egyénnel, egy kedves barátommal inkább prolinak tüntettük fel magunkat, még is csak kellemesebb így a társaság. Persze nem lehetett kibírni 4,5 liter sör nélkül, de hát ez van, nem tagadom, szeretem a sört. Pláne, ha sok van belőle. Szombat este meg ilyen ipari móka volt, sok kedves emberrel, engem gyalázatos módon való leitatással (pedig én tiltakoztam vagy fél percig, de lehet, hogy sokat mondok), jó sok ugri bugri zenével, zseniálisan zseniális vagy éppen idióta fellépőkkel.
Játék fronton ma láttam négy újdonságot, egyik a hamarosan érkező Beowulf adaptáció. Semmi extra, ilyen megyek oszt kettévágom berzerker módra hentelős ökörség, néhány egész jó megoldással. A másik kettő közül az egyik a szarráhájpolt Crysis, ami nagyon élvezetes, nagyon szép, nagyon hangulatos, de igazság szerint semmi extra. Ellenben a pc-re most megjelent Gears of War minden hype és rosszindulatú kritika ellenére tényleg kurva jó. Igazság ebben sincs semmi extra, mindent láttunk már, ismerős játékmenet, ismerős hangulatok és érzések, de azt rohadt jó csomagolásban tálalták nekünk, hogy attól mindenki lefossa a bokáját. Semmi más dolgunk nincsen, mint lőni, lőni, lőni. Néha újratölteni, néha fedezékről fedezékre kúszni, mászni, ugrani, közben lőni, aztán felszedni az elhullott muníciót, majd menni és lőni, lőni, lőni. Eskü, Max Payne óta nem volt ekkora flessem akciójátékokban, tényleg ne várjon az ember ettől semmi extrát, de azt nagyon. Kb, mint anno a Halo.
A negyedik darab számomra csúfosan leszerepelt, pedig nem is játszottam vele sokat. Ez lenne a régi nagy kedvenc, az Unreal Tournament 3. része. Nem fejteném ki részletesen a véleményemet, inkább csak felsorolom. Pozitív: Grafika, látvány, zene, hangok, fizika, egységes design, ami nagyon erőteljes, sok aprócska ötlet. Negatív: Sok régi dolgok teljes elhagyása, néhány régi dolog visszahozatala, de azokból is a feleslegesek. Assault nuku (ismét...), kevés pálya, néhol iszonyatosan eltúlzott effektorgia, egyes fegyverek használhatatlanok.
Szóval nagyon látszik az egészen, hogy a készítők rágyúrtak a Gears of Warra, ezt meg bagóért csinálták, néhány új ötletet belenyomtak, de az egészet egy nagy összecsapott valami. Ez volt az UT2K3-nál is, aztán jött egy 2K4, ami mindent helyre hozott. Vajon ez lesz most ismét? Vajon ismét bétateszterek vagyunk?
Ha már játék. Anno nem tudtam vele játszani, de most végre magam is kipróbálhatom a Far Cry-t. Hát mit ne mondjak, néhol igazán nagyon kellemes. Persze, mondhatjuk, hogy már eljárt felette az idő, hiszen van vagy három éves játék (lehet kettő, nem tudom) és az már fúj, rossz, elavult, ettől függetlenül elég kellemes pillanatokat szerzett nekem. Majd meglátjuk, hogy a vége főcím után is ezt fogom majd róla gondolni.
Egy kis iwiw-ezés után találtam valami olyasmit, amitől azt hittem leborulok a székről. Akit érdekel hazán legnagyobb ribanc leltára az erre fáradjon kérem. Több szót nem is érdemel. (Csak egy kósza gondolat. Tényleg ennyi ribanc és strici van ebben az országban, ebben a világban? Vagy még annál is több, mint amennyit én soknak gondolok. Félek megtudni a választ.)
Készülget néhány jobban sikerült írásnak az angol nyelvű változata, hogy ha már Ugandából is nézik a blogomat, akkor értsék is miről hadoválok ezen az egzotikus magyar nyelven. Szóval, ha van esetleg angolul tudó külföldi (vagy tök mindegy, lehet magyarul nem tudó itt élő ember, aki beszél angolul) ismerősöd, akinek majd megmutatnád az itt lévő cuccokat, akkor üzenem, készülgetnek a fordítások. Kedvenc nővérem unatkozik Angliában így elhatározta, hogy fordítgat nekem. Ilyen ajánlatot meg miért utasítsak vissza?
A hétvége jól telt, köszönöm, hogy kérdezed, péntek este atomra sörözés, néhány magát értelmiséginek feltüntetni akaró egyénnel, egy kedves barátommal inkább prolinak tüntettük fel magunkat, még is csak kellemesebb így a társaság. Persze nem lehetett kibírni 4,5 liter sör nélkül, de hát ez van, nem tagadom, szeretem a sört. Pláne, ha sok van belőle. Szombat este meg ilyen ipari móka volt, sok kedves emberrel, engem gyalázatos módon való leitatással (pedig én tiltakoztam vagy fél percig, de lehet, hogy sokat mondok), jó sok ugri bugri zenével, zseniálisan zseniális vagy éppen idióta fellépőkkel.
Játék fronton ma láttam négy újdonságot, egyik a hamarosan érkező Beowulf adaptáció. Semmi extra, ilyen megyek oszt kettévágom berzerker módra hentelős ökörség, néhány egész jó megoldással. A másik kettő közül az egyik a szarráhájpolt Crysis, ami nagyon élvezetes, nagyon szép, nagyon hangulatos, de igazság szerint semmi extra. Ellenben a pc-re most megjelent Gears of War minden hype és rosszindulatú kritika ellenére tényleg kurva jó. Igazság ebben sincs semmi extra, mindent láttunk már, ismerős játékmenet, ismerős hangulatok és érzések, de azt rohadt jó csomagolásban tálalták nekünk, hogy attól mindenki lefossa a bokáját. Semmi más dolgunk nincsen, mint lőni, lőni, lőni. Néha újratölteni, néha fedezékről fedezékre kúszni, mászni, ugrani, közben lőni, aztán felszedni az elhullott muníciót, majd menni és lőni, lőni, lőni. Eskü, Max Payne óta nem volt ekkora flessem akciójátékokban, tényleg ne várjon az ember ettől semmi extrát, de azt nagyon. Kb, mint anno a Halo.
A negyedik darab számomra csúfosan leszerepelt, pedig nem is játszottam vele sokat. Ez lenne a régi nagy kedvenc, az Unreal Tournament 3. része. Nem fejteném ki részletesen a véleményemet, inkább csak felsorolom. Pozitív: Grafika, látvány, zene, hangok, fizika, egységes design, ami nagyon erőteljes, sok aprócska ötlet. Negatív: Sok régi dolgok teljes elhagyása, néhány régi dolog visszahozatala, de azokból is a feleslegesek. Assault nuku (ismét...), kevés pálya, néhol iszonyatosan eltúlzott effektorgia, egyes fegyverek használhatatlanok.
Szóval nagyon látszik az egészen, hogy a készítők rágyúrtak a Gears of Warra, ezt meg bagóért csinálták, néhány új ötletet belenyomtak, de az egészet egy nagy összecsapott valami. Ez volt az UT2K3-nál is, aztán jött egy 2K4, ami mindent helyre hozott. Vajon ez lesz most ismét? Vajon ismét bétateszterek vagyunk?
Ha már játék. Anno nem tudtam vele játszani, de most végre magam is kipróbálhatom a Far Cry-t. Hát mit ne mondjak, néhol igazán nagyon kellemes. Persze, mondhatjuk, hogy már eljárt felette az idő, hiszen van vagy három éves játék (lehet kettő, nem tudom) és az már fúj, rossz, elavult, ettől függetlenül elég kellemes pillanatokat szerzett nekem. Majd meglátjuk, hogy a vége főcím után is ezt fogom majd róla gondolni.
Egy kis iwiw-ezés után találtam valami olyasmit, amitől azt hittem leborulok a székről. Akit érdekel hazán legnagyobb ribanc leltára az erre fáradjon kérem. Több szót nem is érdemel. (Csak egy kósza gondolat. Tényleg ennyi ribanc és strici van ebben az országban, ebben a világban? Vagy még annál is több, mint amennyit én soknak gondolok. Félek megtudni a választ.)
1 megjegyzés:
Ki volt a proli, he?
Megjegyzés küldése