2009/07/10

Nightwatch

Május elején álltam munkába ismét és ismét szembesülnöm kellett azzal, hogy nem szeretek dolgozni, de ha felcukkolom magam, akkor aztán ne álljon senki se közém és az elvégezendő munka közé. Én már csak ilyen dacból is megmutatom, hogy én aztán hú de nagyon. Szóval ismét dolgozok, ráadásul egy világhíres, iszonyatos megacorp, multinál. Nevet nem, mondok, de tényleg rohadt régi és nagy cégről van szó. És ennek a magyar hmmm, leányvállalatáról? Valami ilyesmi.
Szeretek itt dolgozni, miért is?

1. Van munkám. (Ja, ezért is jó itt dolgozni.)
2. Kapok fizetést. (Gondoltad volna?)
3. Jó a környezet.
4. Vannak jó arcok.
5. Lehet sokat netezni. (Nem mintha otthon nem tudnék...)

Az ötös pontot kiegészíteném azzal a gondolattal, hogy az ember, amikor általános szabadidejében netezik, akkor mindig elcsodálkozik, hogy milyen sok olvasnivalót rejt egy régi és napi rendszerességgel frissülő blog, híroldal, fórum, stb.. na most én, aki ezt főállásban "végzi" inkább csak annyit mondok, hogy lehetnének szorgalmasabbak is a szerkesztők úgy ganzegál, mert már ittlétem alatt kivégeztem 2 fórumot, kettő blogot és egy hírblogot... És napi 20-30 cikk, amit elolvasok nem elég. :)
Szóval jelenleg nincs mit csinálnom, és ezért még fizetést is kapok, szóval mondhatjuk, hogy egyelőre nekem (és persze sokan másoknak is) van a legjobb munkám.
Mindenféle lényegi oktatás nélkül benyomtak 24/7-be, ráadásul éjszakai műszakkal kezdek. Lassan véget is ér az éjszaka és már előre látom, hogy ez vicces lesz a továbbiakban. Hiába, hogy már alig látok, annyira fáradt vagyok, nem ez a lényeg.

Vagyunk összesen kb harmincan az irodában, napközben nagyjából ezren nyüzsgünk, így számolj. Szóval eléggé családias. Éjjel kettőkor már mindenki elhallgat, az emberek fáradtak a szociális életre. Előkerülnek a kávésbögrék és a pendriveon hozott filmek, sorozatok, online szerepjátékok, freeware cuccok és flash játékok. Itt megy a 24, máshol a Clone Wars-t nézik, amott meg alszik valaki az asztal alatt. A managerek sehol, ők lógnak, hazamentek, vagy mert ők managerek nem vállalnak éjszakai műszakot. Mondjuk egyet látok, de vele is csak többen vagyunk, hiszen ölbe tett kézzel és tátott szájjal aludja az igazak álmát. Ő már eleget tett a cégért és a dolgozóiért. A portások (akarom mondani biztonsági szolgálatosok...) igazi fazonok. Kettő öreg fószer, az egyik próbálna keresztrejtvényt fejteni, de egyszer majdnem beleállt a fejébe a toll, mikor majdnem engedett az álomtündér hívógató szavának. Így inkább beültek a kis zugukba és végtelennek tűnő anekdótákkal szórakoztatták egymást. "Én annó tizenötkilós halakat fogtam! Az semmi, én meg múltkor majdnem kifogtam egy cápát, amikor horvátban nyaraltunk!" (WTF?!?!!4!4!!44négynégy O_o)
Négykor már én is rohadt nagyokat pislantottam, szóval elhatároztam, hogy a napi cukor mennyiségnek ismét odabaszunk és iszok egy Coca Cola tm terméket. Fantával csapattam szét az esti melegszecsót, a cukor vérré vált bennem és éreztem, hogy hihetetlen energiák áradnak szét a testemben! (Mivan?Anagylófaszt!)
Ellenben olyan napfelkeltét láttam, hogy beszabehu.

Az utolsó órát pedig úgy döntöttem blogírással fogom eltölteni, hogy azért tényleg ne már a végén aludjak el. Ja és persze volt azért on the job training, egy segítőkész srác elmagyarázott mindent, hogy majd feltehetőleg mit és hogy fogok csinálni. De mivel már akkor rohadt fáradt voltam, amikor magyarázott és kb öt program harmincöt almodulját mutatta meg így nem sok maradt meg bennem. Nem baj, majd ma éjjel ismét.